Kedves és Kedvtelen Honfitársaim,
Ezt a blogot azért hoztam létre, hogy nyomon követhessék, hogy ÉN, MI a CSAPATOM hogyan éljük meg/túl ezt a helyzetet. Hogyan próbáljuk a kedvteleneket is jó kedvre deríteni, valami iránymutatást adni, hogy mindig van kiút. Élő példát szeretnék mutatni, hogy hogyan lehet talpon maradni, élni a lehetőségekkel, gyorsan reagálni a változásokra, megtalálni azokat akik hasonlóképpen gondolkoznak…
Mindent megtettem és teszek, hogy megóvjam a munkatársaim és azok családjait.
Akinek olyan a munkaköre ( grafikus, kiadványszerkesztő ) az otthonról dolgozik, aki géphez kötött az bejár kerékpárral, gyalog, autóval… Akinek egyik sincs és messze lakik, azt céges autóval hozzuk visszük. Megtiltottam a munkatársaknak az egyéb közlekedést munkaidőn kívül, mert akkor semmi értelme a mi kis „inkubátorunknak” ha munka után BKV-zik. A megrendelőkkel a recepciós találkozik, megfelelő távolságból és védőfelszerelésben.
Mindent kiszállítunk, vagy csomagautomatába helyezzük.
Oda mi visszük, senkivel nem kell találkozni, a szolgáltató futárja elviszi átteszi a címzett automatájába. A megrendelő megy felveszi, nem kell senkinek egymással érintkeznie. Ezzel minimalizáltuk a fertőzés veszélyét.
Mi még eddig nem tértünk el terveinktől.
Pl. ma a régi Konica Minolta gépünket lecseréltük egy brutális teljesítményű újabbra… A szállító cég mondhatta volna, hogy nem szállít, mert beásta magát a lövészárokba, de nem… Ők is tettre készek, megtették az óvintézkedéseket és elvégezték a munkát.
Nem mondom, hogy mindenki ilyen szerencsés helyzetben van mint mi és a pékek ! 😊
De legalább a szerencsés helyzetbe lévők dolgozzanak egymásnak, hogy aztán a kevésbé szerencséseknek segíteni tudjanak. Biztos ismerik a gyufaszál példáját. Egyet könnyű eltörni, de 10 szálat egyszerű halandónak már lehetetlen… !!
Köszönöm ha ezt olvassák, találkozzunk holnap is !
Ritter Gábor
A jó cserkész😊
